Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Kutyafélék - Sakál (Canis aureus Boiss) képes leírás - Kutyafélék.tlap.hu
részletek »

Kutyafélék - Sakál (Canis aureus Boiss) - Kutyafélék.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: kutyafelek.tlap.hu » Kutyafélék - Sakál (Canis aureus Boiss)
Keresés
Találatok száma - 6 db
A sakálok évszázada

A sakálok évszázada

Az elvándorolt sakál átlagosan 130 kilométerre kerül attól a helytől, ahol meglátta a napvilágot. Ha viszont a szülőpár területének eltartóképessége nem engedi meg, hogy ott az alfa-hím és a nőstény mellett más is megéljen, akkor kifejlett, önálló életre képes kölykeiket elűzik onnan. Ennek a fajnak egyébként meglehetősen kis territóriumra van szüksége, általában mintegy 2,2 négyzetkilométerre, ami mindenevő mivoltukra vezethető vissza. Élettartamuk a természetben négy-nyolc év, míg az állatkertekben, ahol gyakran teljesen megszelídülnek, tíz-tizennégy esztendőt is elélnek. A természetben leggyakrabban a párducok, hiénák és oroszlánok tizedelik őket, de a fajtársaikkal való örökös acsarkodásaik, agresszivitásuk miatt a veszettség is könnyen, gyorsan terjed köztük. Ezzel magyarázható, hogy például Dél-Afrikában a veszett állatok 30 százaléka panyókás sakál. A szopornyica és a parvovírus szintén veszélyes e fajra, ezeket terjesztik is. A földtulajdonosok ezért is irtják őket, ahol tehetik. Nem tudhatjuk, hogy mennyi panyókás sakál él Földünkön, de egy biztos: számuk milliókban mérhető. Ma már a nagyobb városok parkjaiban is fellehetők, miközben olyan területeket is elárasztanak, ahol az ember a csúcsragadozókat kiirtotta. Így kétségkívül kijelenthetjük, hogy a panyókás sakál a kutyafélék közül a XXI. század elejének sikerfaja.

Andoki sakálfarkas

Andoki sakálfarkas

Culpeo pamparókának is hívják ezt a gyönyörű kutyafélét. Nagy, erőteljes testű, rókaszerű állat. Rágcsálókat, madarakat, tojásokat fogyaszt, de időnként megeszi a gyümölcsöket, bogyókat is. Ha módjában áll elragadja a bárányokat és a házi szárnyasokat, ezért vadásznak rá, valamint csapdázzák is (bár ebben az értékes szőrmélye is szerepet játszik). Párban él, a felesleges táplálékot ellássák kidőlt fatörzs vagy szikla alá.

Aranysakál Erdélyben

Aranysakál Erdélyben

A közönséges vagy aranysakál (Canis aureus L.) a kutyafélék családjába tartozó ragadozó, de nem a kutya őse, ahogyan egykor tartották. Neve a perzsa szighal szóból ered, melyet a török sikhal közvetítésével vettünk át. Hazája Dél-Ázsia, Indiában őshonos állat. Innen nyugatra Afganisztánon, Perzsián, a Kaukázuson, Kis-Ázsián, Palesztinán át Észak-Afrikába és Európába is eljutott.

Aranysakál-invázió a Dunántúlon

Aranysakál-invázió a Dunántúlon

Aranysakál-invázió a Dunántúlon - Átrendeződés várható a hazai kisragadozó-piacon, ugyanis egyre nagyobb területen, egyre nagyobb létszámban aranysakálok rémítik mostanában a dunántúli prédaállatok mindennapjait.

Brazíliai sakál

Brazíliai sakál

Változatos élőhelyeken fordul elő, és nagy elterjedési területén belül sokféle megjelenésű. Többnyire monogám párokban él és éjjel jár táplálék után. Étrendje igen változatos, a rovaroktól kezdve a madártojáson, a teknősökön és a rákokon keresztül a gyümölcsökig terjed. A parasztok néha irtják, mert megdézsmálja a kerteket, de a prémjéért is vadásszák. Elsősorban a füves területeken és a síkvidéki erdőkben él.

Sakál

Sakál

Sakál (állat, Canis aureus Boiss.), a ragadozó emlősök rendjének kutyafélék családjába tartozó állatfaj. Testhossza 65-70 cm., farkhossza 30 cm., vállmagassága 50 cm. Külsejére a rókához hasonlít. Fejállása a farkaséra emlékeztet, de arcorra valamivel hosszabb és hegyesebb. Bundája érdes. Fülei rövidek, hegyesek.

Tuti menü